Keresem

Keresem........

Keresem a hangot, keresem a színt, s az illatot,
Mindent, mi érzékeimre hat, legbelül megfogott.
Talán egy mosoly; egy őszinte, reményekkel teli pillanat?
Vagy egy minden csodát rejtő apró mozdulat?

Találtam egy érzést, melytől feledem minden gondomat,
Keresem a szót, melyben mindez benne van.
Keresem szüntelen e titkos, mindent rejtő igét,
Amit csak én tudok, s nem adnék semmiért.

Kell egy szó, hogy leírhassam ezerszer,
Hogy ezt az érzést soha többé ne feledjem.

Az érzést, mely több, mint puszta égő vágy, belső ösztön,
Több, mint lángoló, mindent megmozgató szerelembörtön.
Több annál, hogy akarok, s több, ami én magam vagyok.
Több bárminél, ami létezik, s bármikor kaphatok.

Egy láthatatlan, ragyogó szál, vékonyabb a pókhálónál,
Mégis oly erős, áthatol mindenen át:
Néma falakon, kies tájakon, zsúfolt tereken,
Átszel folyókat, vizeket, robosztus hegyeket.

Utat nyit tegnap és holnap, nappal és éjszaka között.
Választ ad mindenre e világon, szárnyal föld és ég fölött.

Talán létezik szó, de az kimondva rögtön tovaszáll,
Sebesebben, mint egy apró kismadár.
A szó, melyet mindennél jobban féltek,
Egy szó, mely lelkembe örök pecsétet éget